Szent István Kórház

Tizenegy éve kapták meg először a bababarát kórház címet, és idén, az újrafelmérés során megerősítették, hogy továbbra is a jól bevált értékek alapján működik a szülészet.

Tények, adatok

• Születésszám 2008-ban: 3150, ennek 23 százaléka császármetszés.
• Öt egyágyas szülőszoba van, az egyikben vajúdókád, mindegyikben rendelkezésre állnak alternatív vajúdáskönnyítő eszközök.
• Szülésznőválasztás van, a kismamák 15 százaléka szül dúlával (is).
• Az apa császármetszés esetén nem lehet bent a műtőben.
• A gyermekágyas osztályon négy háromágyas, négy egyágyas, fürdőszobás, valamint két ötágyas és egy hatágyas, közös fürdőszobás kórterem van, amelyek mind 24 órás rooming-in rendszerben működnek.
• Az alapítványi szobákban az édesapa is éjjel-nappal bent maradhat.
• Látogatás minden nap 7-től 21 óráig, egyszerre legfeljebb két látogató tartózkodhat a szobában.
• A szülészeten szoptatási ambulancia működik. Előzetesen időpontot kell kérni.

Pontosítás a 2009-ben megjelent cikkben leírtakhoz képest: Kórházunkban szoptatási ambulancia is működik, ahol előzetes bejelentkezést követően tudjuk fogadni a jelentkezőket. A bejelentkezésre munkanapokon 8-15 óra között van lehetőség a 455 5700/1644-es telefonszámon.

Mire ezek a sorok megjelennek, az ötágyas és a hatágyas kórterem is komfortosabb formában, négyágyassá, fürdőszobássá alakítva várja a kismamákat és az újszülötteket. Erre bizony nagy szükség volt, hiszen a szabad látogatás, amellett, hogy a kismamák többsége örül neki, néha terhessé válik, különösen akkor, ha sokan jönnek egyszerre több kismamához is. Akkor bizony lépni sem lehet a szinte állandó telt házzal működő szobákban.

- A bababarátság nem választható el a mamabarátságtól, sőt, voltaképpen helyesebb volna családbarátságról beszélni - mondja dr. Siklós Pál osztályvezető főorvos. A császármetszést korszerű műtéti és érzéstelenítési technikával végzik, így szoptatni már közvetlenül utána is lehet, hat órával később pedig fel is kelhet az édesanya. A szülések kevesebb mint felénél kerül sor gátmetszésre.

- Ez nem a szülészet érdeme, hiszen vizsgálati eredmények támasztják alá, hogy a rutinszerűen alkalmazott gátmetszés semmiféle előnnyel nem jár. Nálunk sem gyakoribbak a súlyos sérülések, mint másutt (ezek elkerülésére egyébként a gátmetszés sem garancia), a gátvédelemben szülőknél később nem gyakoribb az inkontinencia, vagyis tapasztalataink megegyeznek a szakirodalomban erről olvasható adatokkal - fejti ki dr. Siklós Pál.

- Az Istvánban vízben is lehet szülni, bár ezzel a lehetőséggel évente körülbelül ötven kismama él csak. Másfél évtizede alkalmazzák a faros magzatok külső megfordítását annak érdekében, hogy a császármetszést el lehessen kerülni, és a baba természetes úton születhessen meg. Ez a beavatkozás az esetek ötven százalékában bizonyul sikeresnek, de olyan is megtörtént már, hogy a megfordított baba másnapra visszafordult, így kétszer kellett nekiveselkedni a fordításnak - meséli Csűrős Erzsi vezető szülésznő. Bár az Istvánban éjjel-nappal van újszülöttgyógyász szakorvos, csak a betöltött 35. héttől ideális itt szülni, illetve akkor, ha a magzat becsült súlya már meghaladja a 2000 grammot, koraszülöttosztály ugyanis nincs. Igyekeznek még "egyben" valamelyik klinikára szállítatni azt a kismamát, akinek várhatóan speciális ellátásra szoruló babája születik.

- Az ország másik végéből is jönnek ide szülni, nem csoda, ha évről évre nő a születésszám - állítja Erzsike. A szülészet nyitottsága mellett óriási vonzerőt jelent az is, hogy itt a legfőbb célok közé tartozik a szoptatás támogatása, az anya és az újszülött zavartalan együttlétének biztosítása a születéstől kezdve. A csecsemősnővérek többsége az átlagosnál jóval képzettebb a szoptatási kérdésekben, dr. Sarlai Katalin gyermekgyógyász főorvos pedig nemzetközi vizsgával rendelkező szoptatási szaktanácsadó, ő működteti a szoptatási ambulanciát is.

Kismama magazin, 2009. augusztus

Együtt a babás szobában

Végre megszületett a várva várt újszülött! Hol a helye ezután? Édesanyja mellett? Vagy inkább orvosok, nővérek vigyázó szemei előtt, esetleg az inkubátor oltalmában? Összeegyeztethető-e egymással a baba- és anyabarátság a kórházban?

A "rooming-in", azaz népszerű nevén rumi vagy babás szoba fogalmát aligha kell elmagyarázni a mai kismamáknak, hisz lassan már tizenöt éve, hogy az első olyan kórtermeket megnyitották hazánkban a szülészeti osztályokon, amelyek alkalmasak az újszülött és az édesanya együttes elhelyezésére. Korántsem egységes azonban, hogy a gyakorlatban miként valósul meg az együttes elhelyezés. A skála igen széles: a bababarát címet elnyert, illetve a címre pályázó kórházakban mindenütt huszonnégy órás rooming-in működik az egész gyermekágyas osztályon, másutt a tizenkét órás, nappali rooming-in is csak egy-két kórteremben vehető igénybe - a többi édesanya újszülöttjét hagyományos újszülött-részlegen helyezik el. Kezdetben - egyes szülészeteken még ma is - feltételekhez, például felkészítő tanfolyam végzéséhez, szövődménymentes, sima szüléshez kötik az együttes elhelyezést.

 
A kapcsolattartás joga

Egészségügyi Törvény, 11. paragrafus, 5. bekezdés:
A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy - amennyiben ezt az ő vagy az újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki - újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

A törvény részletes indoklása nyomatékosítja a fentieket: a törvény az általános szabályoknál is szélesebb jogokat biztosít a szülő nő és újszülöttje számára, amikor meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén alanyi jogon biztosítja az egymással való folyamatos kapcsolattartást.

A törvény szövege sajnos többféle értelmezésre ad lehetőséget. Míg például a császármetszés tényét a bababarát kórházakban nem tekintik az együttes elhelyezés akadályának, sőt, a szoptatás érdekében csak erre van lehetőség, és igyekeznek a megfelelő támogatást is megadni ehhez, addig más kórházakban, például a kecskeméti megyei kórház szülészetén ezzel ellentétes gyakorlat érvényesül. Ott a császáros anya gyorsabb felépülése érdekében a csecsemőosztályon helyezik el újszülöttjét. Máshol általában a második naptól kezdve engedélyezik a babás szobát a császárral szülő anyák számára, de nem ritka az sem, hogy a harmadik-negyedik napig kell várniuk erre a lehetőségre.

A Mérce Egyesület készülő, 2001 decemberében megjelenő Születéskalauzához a közel száz hazai szülészet közül 78 intézmény vezetője szolgáltatott adatokat. A beérkezett kérdőívek alapján a következő kép bontakozik ki:
- huszonnégy órás romming-in 27 szülészeti intézményben van, ebből 9 budapesti;
- tizenkét órás rooming-in 31 kórházban működik, ebből 4 budapesti;
- igény szerinti elhelyezést 15 kórházban biztosítanak, ebből 3 budapesti;
- két olyan kórház volt a beküldők közt, ahol a rooming-in egyik formáját sem valósították meg.

Olvasóink a lapunknak küldött szüléstörténetekben sokkal gyakrabban panaszkodnak a csecsemős nővérekre, mint a szülészeti ellátásra. Általában a támogatást, segítőkészséget hiányolják, s szóvá teszik, hogy túlságosan magukra voltak hagyva problémáikkal, félelmeikkel. Gyakori az a félreértés is, hogy a bababarátság jelszava anyaellenességet takar, mondván, a huszonnégy órás rooming-in mellett az anyának percnyi nyugta sincs, s a pihenésről végképp lemondhat. Különbözőképpen éljük meg ugyanazokat az élethelyzeteket - ez a felismerés vezérelte azokat a kórházi vezetőket, akik az igény szerinti rooming-in mellett döntöttek. Vagyis: minden az anya kívánsága szerint történik, hisz így a konfliktusok java része elkerülhető. Reméljük azonban, hogy összeállításunk meggyőzi olvasóinkat egy igen fontos tényről: az anya és a csecsemő érdekei valójában azonosak!

 
Tévhitek, azaz miért nem érdemes egy szobában lenni a kisbabával?

• "Az első napokban úgysincs mit szopnia, ezért jó helyen van az újszülöttosztályon, ahol majd megetetik." Az újszülött valójában már születésétől kezdve képes a szopásra, és az anyamell pontosan azt tartalmazza, amire ilyenkor szüksége van: kis mennyiségű, de igen sok immunanyagot tartalmazó előtejet, azaz kolosztrumot. Az előtej védőanyagként vonja be a kisbaba teljes tápcsatornáját és óvja a fertőzésektől. Az élet első heteiben indokolatlanul adott pótlás szopási nehézségekhez vezethet, a tápszer pedig allergiás megbetegedést okozhat a kicsinél.
• "A szülés után pihennie kell az anyának, s ha vele lenne a pici, erre nem volna lehetősége." Az újszülött jelenléte csak annyira akadályozhatja az anyát a pihenésben, amennyire később, otthon is fogja. A kórházban akkor is segítséget kap a kisbaba ellátásához, ha huszonnégy órás együttes elhelyezést kért. Az viszont igaz, hogy a kórházi személyzet segítőkészségén, képzettségén múlik, hogy valóban akkor és ott segítenek-e, amikor és ahol erre szükség volna.
• "Ha az édesanya maga mellé fekteti a kicsit, akár agyon is nyomhatja álmában." A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyesmire legfeljebb olyankor kerül sor, ha az anya drogok befolyása alatt áll vagy súlyosan ittas. Bizonyított tény, hogy az anya álmában is tudatában van annak, hogy gyermeke mellette fekszik, és álmában is óvja őt. A szoptatás szempontjából kényelmes és hasznos lehet, ha anya és gyermeke egymáshoz közel helyezkedik el.

W. Ungváry Renáta, Kismama magazin, 2001-11-30

 
Bababarát kórházak - itthon és Európában

Talán van, aki emlékszik rá, hogy milyen büszkeséggel töltötte el az érdekelteket: magyar kórház nyerte el Közép-Európában elsőként a bababarát címet. Sok víz folyt le azóta a Dunán.

Ma már a környező országokban szinte mindenütt sikeresen folyik a program, a szülészeti részlegek többsége megfelel az UNICEF által megszabott szempontoknak. Itthon a szülészetek tíz százaléka sem került be a "címvédők" sorába. Három éve nem adtak át új oklevelet a hazai felmérőbiztosok. Az UNICEF Magyarországi Bizottságának igazgatóját, Kecskeméti Editet kérdeztem a jelen helyzet okairól.

- "Az évszázad baklövése volt elkülöníteni az újszülötteket édesanyjuktól", nyilatkozta néhány éve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szülészeti szekciójának vezetője. Vajon miért olyan nehéz őket visszaadni? Miai azok, akik nem igazán elkötelezettek a bababarát gondozási forma mellett, így a kismamákat sem látják el megfelelő információkkal. Az anyák a tájékoztatás hiánya miatt nem szeretnének együtt lenni a babájukkal. Érdekes módon Győrben, Esztergomban vagy Ózdon fel sem merül ez a probléma. Győrben a védőnőket a kórház rendszeresen meghívja továbbképzésre, esetmegbeszélésekre. Ebben a körzetben egészen biztos, hogy a kismamák már a terhesgondozás során azonosulnak a bababarát elvekkel, talán fel sem merül bennük, hogy jobb lenne, ha a várva várt kisbabától néhány szobányi távolságban töltenék el a szülés utáni első napokat.

- Külföldön miért folyik gördülékenyebben a program?

- Lengyelországban, Csehországban az állam teljes egészében fölvállalta az irányítást. Állandó koordinátort alkalmaznak, s egy felelős szervezet főállású munkatársai foglalkoznak a programmal. Itthon főleg civil szervezetek dolgoznak az ügyért. Ezek vagy kapnak pénzt, vagy nem, ép lenne az újrafelmérésre, de ez nem jelentené azt - és külföldön sem jelenti -, hogy aki "megbukik a vizsgán", attól elvennénk a bababarát kórház címet. Ez ártana a program folytatásának, fölöslegesen gerjesztene indulatokat. A teendő az volna, hogy az újrafelmérés során felszínre került hibákat a kórház dolgozóinak képzésével és más támogató módszerekkel orvosoljuk. Sajnos ez is pénz kérdése, hiszen nálunk a nemzetközileg elismert felmérőbiztosok és a képzéssel foglalkozó szakemberek szabadidejükben végzik ezt a munkát. A valódi megoldás az angliai példa volna, ahol főállású munkacsoport foglalkozik ezzel, és így folyamatosan tudják követni a kórházak munkáját, a jelentkezők előrehaladását, és meg tudják tervezni a szükséges lépéseket.

2001 januárjában tizenhatezer bababarát kórház címmel rendelkező szülészeti intézmény működött a világ százharminckét országában. Hazánkban a száz szülészet közül kilenc nyerte el a címet: a debreceni női klinika, a győri, a salgótarjáni és a miskolci megyei kórház, a budapesti MÁV-kórház, a Szent István és a csepeli kórház, valamint az esztergomi és miskolci városi kórház. Hárman várományosai a címnek, és további négy érdeklődőt tartanak számon.

Összehasonlításként: Svédország minden szülészete elnyerte a bababarát címet.

Kanadában több kórház is teljesítette a cím elnyeréséhez szükséges tíz lépést, mégsem kaphatták meg a címet, mert ingyenes tápszermintákkal, illetve leszállított árú tápszerrel látták el az újszülötteket.

Sződy Judit, Kismama magazin, 2001-11-30

 
Érvek és ellenérvek

Látogatóban címu˝ rovatunkban minden hónapban más szülészet kap bemutatkozási leheto˝séget. Igen változatos indokokat sorakoztatnak fel azok az intézmények, amelyek nem tudnak vagy nem akarnak éjjel-nappali együttes elhelyezést biztosítani anyának és gyermekének.

Íme néhány példa a leggyakrabban hallott kifogásokból:

1. Azért nincs huszonnégy órás rooming-in, mert az anyák nem tartanak igényt erre.
2. Éjszakára csakis az anyák nyugalma érdekében távolítják el a kisbabákat.
3. Az épület adottságai nem teszik leheto˝vé megfelelo˝ számú babás szoba kialakítását.
4. Az ÁNTSZ olyan szigorú követelményeket támaszt (légkondicionálás, alapterület, vizesblokk, csecsemo˝nként egy pelenkázószekrény) a babás szobákkal szemben, hogy nincs pénz a megvalósításra.
5. Az anyák többsége szívesen vállalkozik gyermeke ellátására, ezért elméletileg csökken a no˝vérek feladatköre. Gyakorlatilag azonban munkájukban eltolódnak a súlypontok az ápolási, gondozási feladatokról a tanácsadásra, támasznyújtásra. Azokban a kórházakban, ahol erre megvolt a szándék, megoldották az újszülöttek nappali fürösztését, mérését (otthon sem éjjel ketto˝kor fogják füröszteni a picit); a baba vizsgálatára pedig az anya jelenlétében, a kórteremben kerül sor.
6. A tapasztalatok szerint az anyák kello˝ éberséggel figyelik újszülöttjük állapotát akár éjszaka is, feltéve, ha nem ittasak, nem vettek be drogot vagy altató hatású gyógyszert.

W. Ungváry Renáta, Kismama magazin, 2001-11-30

 
Milyen az ideális rooming-in?

Tévedés volna, ha kizárólag a vélt kényelmi szempontok felől közelítenénk meg a kérdést. Eredetileg természetes volt, hogy anya és csecsemője szétválaszthatatlan egységet alkot. A fordulat a kórházi szülések általánossá válásához köthető, hiszen ekkor kezdték bevezetni, hogy az újszülötteket külön osztályon helyezték el, s csupán a szoptatások előre meghatározott időpontjában, legfeljebb húszpercnyi időtartamra vitték ki az édesanyákhoz. Az irodalmi utópiák ennél is szomorúbb képet vetítettek a jövőnkbe e gyakorlat továbbgondolása révén: az újszülötteket szülés után elválasztják anyjuktól, majd szakszerűen szelektálják, gondozzák, és megfelelő feladatokra képezik ki őket. Az egyéniségnek, egyéni bánásmódnak ettől kezdve semmi esélye sincs a szakszerűséggel szemben. Nemcsak az irodalmi művekben, hanem a valóságban is a szakszerűségre hivatkoztak századunk elején Németországban, ahol az elkülönítés ötlete először megfogalmazódott, majd a gyakorlatban is megvalósult. Azóta világszerte felülbírálták, és elavultnak nyilvánították az egészséges újszülöttek csecsemőosztályon történő elhelyezését. Hogy miért?

• Kiderült, hogy a csecsemőosztályokon gyakoribbak az úgynevezett kórházi fertőzések és járványos megbetegedések, mint az anyjuk mellett elhelyezett babáknál. A fertőzések a közös légtérben és az ápolószemélyzet keze, esetleg a közös cumisüvegek révén terjedtek.
• Bebizonyosodott, hogy a tejelválasztás megindulása s a szoptatás sikere szempontjából hátrányos a három-négy óránkénti, éjszaka szünetelő szoptatás.
• Az éjjel-nappal igény szerint szoptatott kisbaba hamarabb visszanyeri születési súlyát.
• Hazatérés után a rooming-inben elhelyezett anya-gyerek páros könnyebben boldogul, hisz már ismerik egymást. A szülés utáni depresszió együttes elhelyezés esetén ritkább.

Ezek után már nem nehéz összefoglalni, hogyan is lenne a legjobb: az ideális rooming-in legfontosabb feltétele, hogy a kisbabát éjjel-nappal az anya közvetlen közelében helyezzék el, és könnyen lehessen mozgatni a kiságyat. Az anya ágyának kialakítása olyan, hogy többféle szoptatási pozíciót is ki lehet próbálni rajta. Jó, ha legfeljebb három ágyas a szoba, de a rendszer kiválóan működhet hat-hétágyas kórteremben is. Az ideális babás szoba másik fontos feltétele a huszonnégy órás, személyre szabott, szakszerű, részleteiben is összehangolt, semmiképpen sem számon kérő támogatás. Nyilvánvaló, hogy nincs mindenkinek szüksége szoptatási tanácsokra, ám néhány dicsérő szó, udvarias érdeklődés akkor is sokat számít, ha már nem egészen kezdő az ember. Az anyák egy részének nem segít a pár mondatos útbaigazítás, nagyobb időráfordítást igényelnek:

"Jött már haza úgy császáros ismerősöm szülés után, hogy csak egyik mellét fogadta el a baba, mert mindig csak abból szopott a kórházban, mivel az anyuka nem tudott megfordulni. Kétséges számomra, hogy kapott-e elegendő segítséget. Ugyanakkor tapasztaltam, hogy a Szent István kórházban a főnővér kétszer fél napot ült az egyik anyuka ágyánál, és megtanította szopni azt a kisfiút, akit az anyai mell közelsége eleinte teljesen hidegen hagyott."

(Török Katalin, Tápióbicske)

W. Ungváry Renáta, Kismama magazin, 2001-11-30

 
Vissza