Már van öt egyágyas szoba - a Szent István Kórház szülészete
A születésre általában úgy gondolunk, mint ünnepelni való csodára. Boldogan várjuk, szeretettel köszöntjük a kis jövevényt, aki azonban egyáltalán nem örül a ténynek, hogy a világra jött. A születés neki egy hatalmas trauma. A végtelen nyugalomból, harmóniából kikerül egy olyan világba, ahol lélegezni, enni, inni kell, hideg van, fényesség, zaj, idegenség. Ezt a sokkot kell kihevernie.
A fővárosi Szent István Kórház szülészetén azt vallják, hogy nekik nincs más dolguk, mint a születéssel járó traumát minél inkább enyhíteni. Olyan feltételeket teremteni, amelyek között az újszülött a lehető legkisebb megrázkódtatással kezdheti meg a földi életet. Egyáltalán nem véletlen, hogy az osztály néhány éve elnyerte a Bababarát szülészet címet.
- Jelszavunk: a gyöngéd születés. Az anyabarát és a bababarát jelző áll szemléletünk középpontjában - fogalmaz Siklós Pál főorvos. - Tizenkét éve az országban az elsők között kezdtük átalakítani az osztályt az új idők új szemléletének megfelelően. Ez egy nagyon régi szülészet. Az 1990-es felújítás előtt a kismamák 14 ágyas szobákban voltak összezárva.
Az anya-baba központúsághoz nem volt elég a vezetők akarata, nem volt elég a megfelelő technikai hátteret biztosítani: a szülésznőtől a csecsemőápolókig mindenkinek át kellett vennie az új szemléletet, belátva annak fontosságát és helyességét. Hogy bevált a rendszer, azt a legjobban az anyák igazolják vissza. Amíg 1992-ben hétszáz, addig tavaly kétezernél több szülést vezettek le az osztályon, miközben nem lett több ágy.
Old school
Milyen egy szülészeti osztály, ha nem bababarát?
- Még úgy tanultuk az egyetemen, hogy a fertőzéstől való védelem miatt hermetikusan el kell zárni a szülőszobákat a külvilágtól. Videorendszeren kell kommunikálni, az anya csak meghatározott időközönként veheti kézbe gyermekét, az újszülött pedig csak üvegfal mögül mutatható meg az apának - meséli a főorvos.
Ez a megközelítés valahol érthető, hiszen az anyák és az újszülöttek régen viszonylag nagy számban betegedtek meg, haltak meg szüléskor, születéskor. Sokan képzetlen bábák keze között, higiéniát nélkülöző környezetben szültek, kiszámíthatatlan következményekkel. Mindenki elfogadta, ha az anya vagy a gyermek meghalt. Azt mondták, nem volt elég erős. És ezzel el volt intézve. Ez ma már megengedhetetlen felfogás.
Bababarát
A bababarát környezet egyik alapeleme a rooming-in rendszer. Azaz az újszülött végig az anya mellett lehet, ő látja el gyermekét, persze ápolói segítséggel.
Ezt az anyák nagyon szeretik, sőt meg is követelik. Elenyésző azon anyák száma, akik fáradtság vagy valamilyen betegség miatt azt kérik, hogy az újszülöttet vigyék be néhány órára az újszülött osztályra. Úgy is mondhatnánk: a kórház újszülöttosztálya megszűnt. Csak megfigyelésre szoktak elkülöníteni néhány újszülöttet. Ezzel megszűnt a szülészetekre oly jellemző gyermeksírás.
- Korábban még az volt a vélemény, hogy a gyermeksírás zavarja a többi anyát, mi azonban azt tapasztaljuk, hogy gyakorlatilag alig hallható sírás a gyermekágyas szobákban. Az anya ugyanis azonnal ellátja, megszoptatja, ha az újszülött sírni kezd - magyarázza Siklós főorvos.
A felújítás előtt három szülőágy volt egy teremben, s az ágyakat lepedővel választották el egymástól. Most öt egyágyas szülőszoba van. A szülés-születés így baba- és anyabarát.
A három egyágyas, fürdőhelyiséges, úgynevezett alapítványi szobákat pedig az alapítvány alakította ki, fenntartásuk, illetve újak kialakítása az ezeket használók támogató adományaival lehetséges. A családtag akár ott is aludhat az anyával és a babával. Természetesen a háromágyas szobákban is van külön fürdőszoba.
A császármetszés divatos szülési módszerré kezd válni szerte a világban. A császármetszések aránya 17 százalék volt a Szent István Kórház szülészetén. Ez az országos átlag alatt van, de ennek részben az az oka, hogy nincs a kórházban koraszülött-ellátás, és ilyen esetekben az anyát még a szülés előtt egy másik klinikára szállítják. Egyre gyakoribb azonban - igaz, egyelőre kevesen kérik -, hogy az egészséges terhes anya a születéstől való félelem miatt eleve császármetszéssel szeretne szülni. A Szent István Kórházban ezzel kapcsolatban az a szakmai megközelítés, hogy a félelem, a pszichés terheltség is egyfajta betegség, orvosi komplikáció. Ezért nem gördítenek akadályt a császármetszés elé, de ilyen esetekben a várandósság idején pszichiáterrel történő beszélgetést tesznek lehetővé.
Stációk
A várandósság időszaka a szülésre felkészítő, hat előadásból álló felvilágosító sorozattal indul, amelyet ingyen végeznek az osztály dolgozói. Amíg régebben az ágyban vízszintesen fekve vajúdáson kívül szakmailag nem volt más elfogadható pozíció, addig most az anya saját maga választhatja meg a legkényelmesebb testhelyzetet és a vajúdás helyét.
Az országban először itt alakították ki a vízben vajúdás feltételeit, és sokan élnek is a lehetőséggel, kihasználják a 37 fokos víz fájdalomcsillapító, ellazító hatását. Természetes az is, hogy a nők olyan pozícióban szülhetnek, amilyenben akarnak, semmiféle megkötés nincs. Egyedüli megszorítás a szülésnél jelen lévők számában van.
- Azt szeretnénk, ha csak egy hozzátartozó, családtag lenne jelen a szülésnél. Arra nincs lehetőség,
hogy az anyós, a nagymama, a sógor és mindenki ott szorongjon a szűk szülőszobában - magyarázza Siklós Pál. Arról, hogy ki legyen a kiválasztott, az anya dönt: barátnőtől a duláig bárki jelen lehet. A kórház statisztikája szerint az összes szülés legalább kilencven százalékánál jelen van valaki. Ezek többsége az apa (90%), ritkábban a leendő nagymama vagy egy barátnő (10%).
A közegészségtan tudománya ma már lemondott a szülészeti osztályok tökéletes elszigeteléséről a vélt sterilitásra hivatkozva. A kutatások bebizonyították, hogy a családtagok által levegőbe juttatott baktériumflóra nem káros az újszülöttre, ezért felesleges a hermetikus elzárás (üvegfalrendszer). Az újszülöttek ugyanis védettek ezen kórokozók ellen. Nem lesz több fertőzés azáltal, hogy az anyát meglátogatják a gyermekágyban, az újszülöttet megnézik, megfogják.
Gyengéden
Nem neonlámpák világítanak a szülőszobákban, hanem halvány hangulatfények. Akár halk zene is szólhat, és csak a legszükségesebb személyzet van jelen. Mindez azért, hogy a baba a lehető legharmonikusabb környezetben érkezzen. A gyengéd születés programjához tartozik, hogy világrajövetel után nem viszik azonnal megfürdetni az újszülöttet, hanem odateszik az anya mellkasára, ahol a meleg, személyes kapcsolat nyugtatóan hat a kicsire. Általános tapasztalat, hogy az újszülött abbahagyja a sírást, mihelyt megérzi édesanyját.
Nem marasztalnak
Az osztályra reggel 7-től este 9-ig bármikor jöhet látogató, de indokolt esetben akár éjszaka is. Csak egyet kérnek: a háromágyas szobákban egy anyukánál egyszerre ne legyen két vendégnél több, mert zavarhatja a többieket. Az egyágyas szobákban annyian lehetnek, ahányan beférnek. A családtagok hangos ünneplése is megengedett, Siklós Pál ugyanis azt mondja: teljesen megéri a nagy öröm okát.
Viszont szeretné, ha az egészséges anyák és újszülöttek minél előbb elhagyhatnák a kórházat. Ez is a bababarát szemlélet része lenne, ha megoldható lenne. Korábban, a fertőzésveszélynek alárendelt rendszerben ötnapos kórházi tartózkodást írtak elő, ha nincs komplikáció. A főorvos szerint két nap is elég lenne, az otthoni ellátórendszer hiányosságai miatt azonban erre jelenleg nincs lehetőség. De aki teheti, minél előbb menjen haza, ott van ugyanis a legjobb helye a baba-mama párosnak, illetve az új családnak!
Szendeváry László, Baba magazin, 2004 - 11